A rezsiárak megemelkedésével egyre több megkeresés érkezik a hőszivattyúkkal kapcsolatban. Sokszor azonban a beszélgetések során nyilvánvalóvá válik, hogy nagyon kevés ismeretekkel rendelkeznek róluk az érdeklődők. Ez pedig alapja a rossz döntések meghozatalának.

Leegyszerűsítve a kérdést: minden gépjármű gépjármű, csak másra való egy teherautó, és másra egy Smart, vagy “kispolák”.

A hőszivattyús rendszert egészében kell nézni – a teljes fűtésrendszerre, épület szerkezetre, kialakításra vonatkozóan használati jellegre tekintettel -, abból nem emelhető ki egy-egy elem.

A gyors, nem kellő körültekintéssel kiépített rendszer bizonyosan megbosszulja magát: nem lesz kellően meleg az ingatlanban, nagyon magas lesz a villanyszámla, és ugyan ilyen esély van mindkettő egyidejű bekövetkeztére – hideg van benn és sok a villanyszámla is.

A hőszivattyús rendszer telepítését, tervezését nem lehet a youtube-ról megtanulni, még a 100-ik videó után sem.

Az autós példánál maradva, ha teherautó nem is kell mindenkinek, de “kispolákra” is csak keveseknek van szükségük.

Aki hőszivattyúban gondolkodik, próbáljon meg találni tisztességes, becsületes szakembert, mert hosszútávú, nagyértékű berendezésről van szó. Nem jelenik meg a médiában, de a hőszivattyú telepítések – a hibás teljesítés miatt – nagy számban bírósági üggyé váltak. 

Végszóként:  ha mostanában nem is voltak kemények a telek, még lesznek, s akkor visszaüt a rossz választás.

Az elmúlt évek során nagyon sok negatívumot tapasztaltam a hőszivattyúk terén, ami főként a készülékválasztást, a fűtési rendszer kiépítésének minőségét, színvonalát és a készülék beállítását illette. Reményem és remélem, hogy mindez csak azért van így, mert csak ilyen helyekre hívtak javítani.

A fő hibák gyakran nem szándékosak, sokkal inkább a hozzáértés hiányát mutatták. A klasszikus “vizesek” és még a jó vizes szakemberek többsége sincs tisztában a hőszivattyúk sajátosságaival – még – , mivel hazánkban még nem számít kevéssé sem elterjedtnek az alkalmazásuk.

A fő hibák másik csoportja a “spórolós vizes”, aki szerint jó lesz az úgy, ahogyan ő előkészítette. Nos, ez a legnehezebb eset, mivel így tudván, mert jelezzük neki, hogy lényegesen lerövidül a többmilliós berendezés élettartama, mégsem javítja ki a hibát. Olcsóbb alapanyag… egy-két évet kibír, aztán mossuk kezeinket, a problémát meg majd másra fogjuk, például a hőszivattyúsra, mert úgyis ő javít majd.

S kinek rossz, ha nincs meleg víz, fűtés, de van egy többmilliós hibás készülék és van egy jelentősebb kiadás? Csak a felhasználónak.

Egy tanácsom van szakemberválasztás előtt: meg kell nézni, hogy hol, milyen házban lakik, kb. olyan munkát is várhatunk el.

Összegyűjtöttünk néhány jogi tudnivalót a klímák telepítésével kapcsolatban:

Nem építési engedély köteles a homlokzatra és a ház egyéb külső felületeire szerelt légkondicionáló berendezések kültéri egységeinek elhelyezése.

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

Viszont ez nem azt jelenti, hogy a homlokzaton bárhová elhelyezhetjük a légkondicionálókat.

Társasházi törvény 21. § (1) bekezdése értelmében a közös tulajdont érintő építkezés – klíma felszerelés – esetén a közvetlenül érintett szomszédok írásbeli (legalább kétharmados arányú) nyilatkozata szükséges (mellette, alatta, felette)

2003. évi CXXXIII. törvénya társasházakról

„21. § (1) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.”

Társasházaknál az SZMSZ-ben külön meg lehet határozni, hogy milyen feltételekkel és melyik falra történő klímaszerelést engedélyezik, de mindenképpen be kell kérni tervrajzot, hogy pl. a kondenzvíz elvezetését hogyan oldják meg, mert az nem károsíthatja a közös tulajdonban lévő vakolatot és nem csöpöghet le a falon, vagy a járókelőkre

Tapasztalataink:

Kétféle közös képviselő a jellemző:

Az egyik annak is örül, ha jelzik felé a telepítési szándékot, a másik jellemzően annyihoz ragaszkodik, hogy a már korábban a szomszédok által felszerelt kültéri egységgel azonosan kerüljön a homlokzara a többi készülék is. Ők ritkán, de ragaszkodnak az ingatlanon belüli kondenzvíz elvezetéshez.

A helyi élőírások eltérhetnek az általános követelményektől

A települési önkormányzatok a helyi építési szabályzatukban, a települési környezet sajátosságai alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az OTÉK-tól eltérő, annál szigorúbb feltételeket is megállapíthatnak a klímák kültéri egységeinek elhelyezésével kapcsolatban. A településképi szempontok érdekében a helyi előírások akár korlátozhatják is az utcáról látható homlokzatokon a légkondicionáló elhelyezését még családi házas környezetben is.

Szabálytalan légkondicionáló elhelyezésének következményei

Itt nincs előzetes hatósági kontroll, az építtető és/vagy tulajdonos kötelezettsége, hogy utána nézzen a tervezett munkára vonatkozó szabályoknak, és be is tartsa azokat. Az előírások megszegése esetén ugyanis a szabálytalan építkezésre vonatkozó jogkövetkezményekkel kell számolni. Abban az esetben, ha az engedély nélkül végezhető építési tevékenységet a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat vagy az országos építési követelmények megsértésével végezték, az építésfelügyeleti hatóság – hivatalból, vagy az építésügyi hatóság megkeresésére, – építésrendészeti eljárást folytathat le, melynek a végén akár a szabálytalanul kihelyezett szerkezet eltávolítására is kötelezheti az építtetőt [1997. évi LXXVIII. törvény 18. §; 48/A. §; 312/2012. (XI.8.) Korm. rend. 67.§ (2) bek. d) pont]

Klímaberendezés műemléki épületek homlokzatán
Építési engedélyt műemlékek esetében sem kell kérni klímaberendezés felszerelése esetén, de azért ilyen esetben feltétlen figyelni kell a műemlékekre vonatkozó különös szabályokra, mivel azokat építési engedély hiányában is be kell tartani.

A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályok szerint az elsőfokú építésügyi hatáskört gyakorló járási hivataltól építési engedélyt nem kell kérni, de örökségvédelmi bejelentést szükséges tenni, adott esetben örökségvédelmi engedélyt kell kérni, ha a műemléki épületen szeretnénk légkondicionálót elhelyezni. Klímaszerelés nem végezhető légaknában, hiszen Önmagában a jogszabály a légkondicionálók elhelyezését is tiltja.

A Split klíma

A klímák esetében a split kifejezés osztott rendszerű klimatizálást jelent, ahol arról van szó, hogy a berendezés ketté válik egy kültéri és egy beltéri egységre.

A split klíma esetében a kültérbe (kívülre, a kültéri egységbe) kerül javarészt „minden” jelentősebb egység, többek között a fő zajforrás a kompresszor is. A beltérbe már csak a rendszer hűtést szolgáló egysége kerül, egy lényegesen alacsonyabb (jobb esetben szinte alig hallható) zajforrással. A két egység között a távolság (és a közelség) is meghatározott minimum és maximum érték között lehet gyártónként és készülékenként is. A távolság érdemben nem befolyásolja a teljesítményeket sem pozitív sem pedig negatív mértékben. Ez igaz a hűtési funkcióra és a fűtési funkcióra is.

A beszerelést és beüzemelést két okból is érdemes szakemberre bízni:

• A garancia érvényessége miatt. Ugyan a nagyáruházakban beszerezhető jó áron, különösebb procedúra nélkül a split klíma, azonban nem véletlen, hogy ezek többnyire nem „márkás”, nagy klímagyártók termékei. Éppen ez is az oka annak, hogy ezek a készülékek csak ott kaphatók. A „neves” gyártók a saját érdekükben (a jó hírnevük), valamint annak biztosítására, hogy szakember szerelje azokat be, kizárólag olyanok vásárolhatják ezeket meg, akik rendelkeznek hatósági engedéllyel… E szakemberek megkereshetők, leellenőrizhetők  a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság honlapján: NKVH
• Nem hogy egy háztartás, de még sok egyéb szakma mestere sem rendelkezik a szükséges szerszámkészlettel és főként a beüzemelés szakismeretével…

A split klímák kialakítása lehet:

• oldalfali split klíma (a legismertebb/leggyakoribb)
• kazettás split klíma (többnyire intézményi felhasználóknál nagyobb légtér esetében)
• légcsatornás split klíma (az új építési szabályozás miatt várhatóan növekedni fog a részaránya, ám most még ritka)
• parapet (ritkán optimális megoldás + magas ár)
• multi split klímarendszerek (egy nagyobb kültérire kapcsolt több kisebb beltéri egység)
• VRF/VRV rendszerek (intézményi felhasználók részére, multi rendszerű, mely elemei különállóan egyidejűleg tudnak hűteni és fűteni is)

Magas oldalfali split klíma

A legelterjedtebb típus. Akár lakóházak, akár üzlethelyiségről, kisebb termekről, műhelyről van szó, kényelmes és hatékony megoldást adnak a komfortos környezet biztosítására.

Az oldalfali klímák 2kw-os teljesítménytől érhetők el. Rendkívüli az elérhető berendezések megjelenésének változatossága. Elérhető a szimpla/klasszikustól egészen a dizájner megjelenésig, így megoldható, hogy minél inkább illeszkedjen az üzemelési helyiség hangulatához. Ez akár meg is nehezítheti a vásárlást, hiszen számtalan gyártó számtalan terméke közül kell választani. Egyszerűsítheti mindezt, ha döntés és vásárlás előtt egyeztetnek egy tapasztalt, segítőkész szakemberrel, aki tudja, hogy melyik gyártótól mire lehet számítani.

Az oldalfali klímával megoldható, hogy egy kültéri berendezésről több beltéri berendezés működjön – egyenként, vagy egyszerre. Ezek a beltéri egységek azonban nem üzemeltethetők csak azonos módban, azaz vagy csak fűteni tudnak, vagy csak hűteni. Ezek a multi split berendezések.

Szakmai szempontból az oldalfali split berendezés jár(hat) a legkevesebb munkával, amennyiben sima, egyszerű telepítésről van szó. Egyszerű esetben nem jár bontással, és akár egy délelőtt is elég a beüzemelésre.

Nagyobb, több helyiséges megoldás esetén multi rendszerrel az is megoldható, hogy míg a szobák oldalfali klímával vannak felszerelve, addig a nappaliba kazettás, mennyezeti egység kerül. Természetesen ezek az egységek külön-külön, önállóan is működtethetőek, és ilyenkor a kültéri egység is ennek megfelelő mennyiségű áramot fog fogyasztani.

A kazettás rendszerű split klíma

A kazettás klímák a lakossági körben kevésbé elterjedt típusok. Felhasználásuk inkább az intézmények, irodák, oktatási intézmények, szállodák, bevásárló központok, esetleg vendéglátó egységek. Ezek a készülékek jellemzően nagyobb teljesítményben érhetőek el. A kevésbé ismert, „no name” gyártók nem is készítenek kazettás klímákat… (nagyáruházi „márkák”)

Talán a legesztétikusabb megoldás (bár, a szépségről legalább annyit lehet vitatkozni, mint a politikáról). A legnagyobb előnyük, hogy a levegőt 2-4 irányban fújják ki, ami által a helyiségben nem lesz olyan jelentős hőmérséklet különbség a különböző zónák között, azaz egyenletesem hőmérsékleteloszlást képes biztosítani. További előnye, hogy lényegében teljesen belesímul a mennyezetbe, szinte csak egy szellőző látszik. Vezérlése távirányítóval, vagy fali termosztáttal is megoldható.

A légcsatornás klíma

Az elterjedés ajtajában vannak, mivel kötelezővé válik az újépítésű ingatlanok esetén a légtechnikai berendezés.  …és ha már be kell ruházni egy nagyobb összeget, (hét számjegyű) elgondolkodásra késztet, hogy akkor ez legyen kiegészítve klímával is.

Ezesetben a beltéri egység nem a helyiségbe fújja be a lehűtött/felfűtött levegőt, hanem a központi szellőztető rendszerbe, ahonnan oszlik el a bekötött helyiségekbe.

Kiépítése idő-, anyag-, és munkaigényes, üzemeltetése pedig karbantartás igényes (a teljes rendszer fertőtlenítse, tisztítása, a szűrők tisztítása, stb). Cserébe nincs zaj, teljes a komfort, biztosítva van a tiszta levegő, ki van zárva a penész…

Parapet klíma

Kinézetre kívülről láthatunk egy klasszikus kültéri egységet, belül azonban egy radiátorszerű, nagy berendezést. Jelentősebb, említésre méltó előnye nincs, cserébe nagy méretű, nem mindig csendes, és működés közben gyakran belátni a berendezés belsejébe a kinyíló lamelláknak köszönhetően.

VRF/VRV rendszerek

Egy kültéri egységre kapcsolt több beltéri egység, melyek egymástól függetlenül tudnak hűteni, vagy fűteni egy időben. Leggyakrabban szállodákban alkalmazzák, ahol lehet, hogy az egyik szobában melegre van szüksége a vendégnek, míg a másik szoba lakójának hűtésre.

Kiépítése az átlagosnál nagyobb szakértelmet odafigyelést és időt igényel, karbantartási igénye pedig a jókora hűtőközeg-mennyiség miatt nagyobb (kötelező szivárgásvizsgálat).

Minden klímaberendezés tisztítása, karbantartása fontos (lenne). Ezt nagyon sokan nem teszik meg. Hallanak róla, beszélnek róla, hogy fontos, hogy kellene, de nem teszik meg. Az alábbi sorok ennek a mulasztásnak (esetenként spórolásnak, hiszen enélkül is ugyan úgy működik a készülék) a következményeiről szólnak – nem elrettentésként, hanem tájékoztatásként!

A legionellafertőzések

A legionella-baktériumok vizes környezetben gyakorlatilag bárhol előfordulnak.

Pálcika alakúak és széles pH-tartományban élet- és szaporodóképesek.

Szaporodáshoz 15-50 OC közötti hőmérsékletet igényelnek,és a legfrissebb vizsgálatok szerint szaporodásuk csak más egysejtűeken belül lehetséges.

A kórokozót 1977 januárjában sikerült izolálni, az új baktériumfajt az ezzel a fertőző betegséggel elsőként diagnosztizált betegek (akik  legionáriusok voltak) emlékére Legionelia pneumophila névre keresztelték.

A vizsgálatok a fertőzés forrásaként egy az általuk használt szállodai konferenciaterem Iégkezelő berendezésének nedvesítőkamráját valószínűsítették.

Mára a legionelláknak 42 faja vált ismertté, melyek között sok halálos is van.

A felfedezés óta az ismeretek jelentősen növekedtek a baktériumok élet és szaporodási körülményeiről, a kiváltott betegségek lefolyásáról, a célszerű gyógymódokról, megelőzésekről, ezen belül az épületgépészeti rendszerek szerepéről a fertőzések kialakulásában. Ennek ellenére évente mégis számos fertőzés és haláleset válik ismertté szerte a világon.

A fertőzés útja

A legionellák emberi bőrfelületre vagy a tápcsatornába jutva semmilyen betegséget nem okoznak, a fertőzés egyetlen lehetséges útja a baktériumokkal szennyezett víz belélegzése, azaz a baktériummal fertőződött levegő. A rendkívül ellenálló legionellák azonban a tüdőbe képesek lehetnek a túlélésre, sőt, szaporodni kezdhetnek eközben váltják ki a súlyos tüdőgyulladást.

A kezdeti tünetek influenzaszerűek, ezt azonban a későbbiekben nagyon magas lázzal járó súlyos tüdőgyulladás követi, amihez az esetek jelentős részében emésztő- és idegrendszeri tünetek is társulnak. A betegség az influenzához hasonló tünetek miatt gyakran ismeretlen marad.

Az Egyesült Államokban elvégzett vizsgálatok szerint a legionellával a lakosság egyes csoportjainak akár 15-20%-a is érintett lehet.

A legionellózis csak speciális antibiotikumokkaI gyógyítható, a nem megfelelő antibiotikum alkalmazása jelenősen rontja a beteg esélyeit. A nálunk jellemző, gyakran indokolatlan mértékű antibiotikum-felhasználás mellett igen nagy a rezisztencia kialakulásának veszélye.

A legionellafertőzések kialakulásában rendkívül fontos az épületgépészeti rendszerek szerepe, így a klímaberendezések is. A legionellózis tipikus civilizációs betegség, ugyanis természetes környezetben gyakorlatilag sohasem jöhetnek létre a fertőzés feltételei. Fertőzés akkor jöhet létre, ha a baktériumokkal szennyezett levegő belégzésre kerül.

Számos olyan épületgépészeti rendszer van, amelyben adottak a legionellák szaporodási feltételei, és üzemszerűen bocsátanak belégzésre alkalmas vízcseppeket az emberi környezetbe. A klímaberendezések mellett ilyenek lehetnek többek között:

– a szökőkutak és a kerti locsolók,

– a vízporlasztással működő szobai légnedvesítók,

– a légtechnikai berendezések nedvesítő kamrája,

– a nedves hűtók,

A legionellák bejutását az épületgépészeti rendszerekbe általában nem lehet megakadályozni. A fertőzések megelőzése a baktériumszaporodás és a baktériumok kíjutásának megakadályozásával lehetséges.

Fokozott gondossággal kell eljárni olyan rendszerek tervezésénél, kivitelezésénél és üzemeltetésénél, amelyek veszélyeztetett csoportokat – időseket, betegeket, gyerekeket – szolgálnak ki.

A légtechnikai rendszerek általában több személy tartózkodására szolgáló tereket szolgálnak ki.

A védekezés módszerei

A legionella-baktériumok elleni védekezésben megkülönböztethetünk aktív és passzív módszereket.

Az aktív módszerek pusztítják a baktériumokat és csökkentik a vízben kialakult legionellakoncentrácíót.

A passzív módszerek a baktériumok szaporodását vagy a környezetbe való  kijutását akadályozzák meg.

 A légtechnikai és hűtéstechnikai rendszerekben az aktív módszerek közül elsősorban az UV-sugaras és a mikrobicídes (Mikrobicíd a baktériumokat elpusztító anyagok gyűjtőneve.) fertőtlenítés vált be.

  A klímaberendezések a legionella-utánpótlást a levegőben lévő és onnan  kimosott élet-és szaporodóképes kórokozókból kapják. A velük együtt bejutó „szennyeződések” pedig  tápanyagot, illetve a szaporodáshoz szükséges gazdasejteket jelenthetik a baktériumok számára.

A rendszerek tisztán tartása tehát nagyon fontos a legionellák szaporodásának megakadályozására.

A legfontosabb passzív módszerek a rendszerelemek – légtechnikai rendszerek esetében a pótvízrendszerek, vízgyüjtők és csepptálcák, hűtőfelületek, légcsatornák – tisztán tartása.

A bejegyzés Dr. Szánthó Zoltán: A legionella fertőzések és a megelőzés eszközei ( BME Épületgépészeti Tanszék) publikációja alapján készült.

Elérhető a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége honlapján ide kattintva.

Az alábbi kép jól szemlélteti a karbantartás hiányát, hiányosságait. A vízszintes “csíkok” a beltéri egység ventilátorának lapátjai, és az azokra lerakódott penészes házi “tisztítás”-ban megoldott állapot. A vastag lerakódások miatt a ventilátorlapát már nem végezte a feladatát, azaz a beltéri egység már nem fújta ki a levegőt.

Ahogy telik az idő (vagy ahogyan mások mondják, emelkedik az életszínvonal) egyre inkább megnő az igény a légkondicionálók iránt. Mint például korábban a kilencvenes évek első felében mikrohullámú sütő terjedt el a háztartási gépek közül, most ezt az utat járja be a légkondicionáló. Azt, hogy milyet is vegyünk a hatalmas választékból, már egy kissé nehezebb kérdés. A technológia fejlődésével már egy sor olyan funkció kerül a berendezésekbe, melyek néhányak számára teljesen felesleges, ám mások számára nagy jelentőséggel bírhat, illetve, a termékek fejlődésével már lényegesen korszerűbbek akár már tavalyi modellnél is. E fenti szempontok alapján tekintek most szét a következő sorokkal.

Nekem szokták szegezni a kérdést, hogy melyik a legjobb
klíma? Nos, melyik a legjobb kávé, melyik a legjobb autó, vagy melyik a legjobb
sütemény? Ízlések, igények és sokszor (sajnos) pénztárca kérdése.

A döntés és vásárlás előtt három kérdést mindenképpen fel
kell tenni:

• • Ki fogja használni,

• • Mire fogja használni,

• Hol fogja használni?

E három kérdésre nézzünk most néhány alapvető, nem
szélsőséges példát.

Ki fogja használni?

A kérdésre nem mindegy, hogy a nagyi válaszol-e, aki a
konyhában a nyári befőzést és lekvárfőzést akarja kellemesebb körülmények
között elvégezni, vagy olyan 20-as-30-as éveiben járó fiatal, aki már az „okos
lakás”-t építi.

A fenti nagyinak szinte biztos fölösleges a beépített wifi,
és a fűtés is, ha netán panelban él, míg a fiatal esetében alapvető funkciókról
lehet szó.

Hol fogja használni?

Tetőtér? Nyaraló? Lakótelepi lakás? Családi ház?

Tetőtér:

Nos, itt fontos, hogy csendesen járjon a kültéri és minél kevesebb rezgést adjon át a tetőszerkezetre, amennyiben oda kerül felszerelésre. A tetőtérben szükség lehet még némi teljesítménytartalékra is…

Nyaraló:

Hasznos funkció a wifi (lehűt, felfűt mire odaér a család), és nem beszélve a temperálásról, ami egyesek számára isten áldása lehet. Jellemzően fontos még a megfelelő fűtési minőség, a hűvösebb tavaszi és őszi napokra gondolva.

Lakótelep:

Jellemzően viszonylag zajos környezetről van szó, így a csendes
működés nem szokott szempont lenni…, általában a fűtési funkció sem lényeges a
távfűtés miatt.

Családi ház:

Alap a fűtés, és a csendes működés, míg a wifi nem feltétlenül,
vagy nem minden esetben. Itt már szóba jön a nagyobb teljesítményű készülék, ha
van egy 60m2-es, nagy belmagasságú nappali szoba konyhával
megspékelve. Erre még rájöhet a különböző kivitelű, például kazettás, és a
multi berendezések lehetősége is. Ugyanakkor, más szempontok szerint – tegyük
fel, hogy alapvetően egy korszerű épületről van szó – mivel csak alkalmilag
lesz használva, nem biztos, hogy szükség van felső kategóriás gépre.

Mire fogja használni?

Ha csak alkalomszerűen, néhány forró nyári napon akarja
lehűteni a szobákat, mert egyébként jó az ingatlan szigetelése, vagy néhány
őszi napon kell felmelegíteni egy-két fokot a hőmérsékletet, az nem igényli ugyan
azt a berendezést, amelyik egy szigeteletlen nyaralóban elengedhetetlen, ebbe
beleértve a temperálás lehetőségét is (ez az, amikor nagyjából 8 fok körül
tartja a benti hőmérsékletet ezzel megakadályozva a vizes rendszerek elfagyását).

Három alapvető kérdés, és máris bejártuk a 100.000Ft-tól az akár 1.000.000Ft-ig terjedő tartományt. Ha a fentieket átgondoljuk, és azt választjuk, amire valóban szükségünk van, vagy szükségünk lehet, akkor nem veszünk felesleges funkciókat több tízezer-százezer forintért.

Természetesen van még számtalan egyéb szempont és kérdés, valamint egyedi helyzet is, amit figyelembe kell venni döntés előtt. A fenti három talán ezek közül az első és a legfontosabb a többség számára.